Holch Gábor: Ez a város egy távoli bolygó – Atheneum 2018

Könyvajánló A helyi könyvtár új beszerzései között találtam rá erre a könyvre. Amikor levettem a polcról, még nem gondoltam arra, hogy erősen ajánlani fogom itt a blogban – de mégis így történt. Ezért nemcsak a könyv, hanem a megtalálásának sztorija is hasznos lehet számodra: miért érdemes könyvtárba járni?

Ez a város egy távoli bolygó

Mármint a könyvtár. Elavult, ódivatú és poros intézménynek tűnik – de ha nem jársz, akkor nincs róla tapasztalatod, hogy valójában mennyire modern és hasznos! A legújabb könyvek egy része akár pár hónapon belül elérhető (konkrétan ez a könyv másfél hónap alatt ért le a szekszárdi könyvtárba) és már nem kapható hasznos könyveket is találhatsz.

Ez azért hasznos, mert ha csak a FB-ról és a marketing tanácsadók és egyéb önjelölt guruk könyveiből tájékozódsz, akkor versenyhátrányba fogsz kerülni.

  • Több szempontból is: a legtöbb ilyen könyvvel ( tisztelet a kivételnek) a legnagyobb probléma az, hogy többnyire nem könyvek, hanem marketingeszközök. A feladatuk csupán annyi, hogy szakértői státuszt adjanak az írójának.
  • Ha csak ilyen könyveket olvasol, akkor az önsegítő és üzleti könyvek sikerkörében fogsz mozogni, amelyek gyakran féligazságokkal és megfoghatatlan lózungokkal operálnak. De nem adják vissza a valódi üzleti élet komplexítását és esetlegességét. Ahogy Rober Ringer írja tőle az egyik egyik kedvenc könyvemben, a Milliókat érő szokásokban: “Gyerekként fehérben, feketében látjuk a dolgokat. Amikor aztán eléred a huszonötöt, kicsit beszürkül a táj. Harmincévesen még szürkébbnek látod a dolgokat, negyvenévesen pedig úgy érzed, mintha a Los Angeles-i szmogon keresztül néznél a világra.” (111. oldal).
  • Végül: aki olvas, mind ezeket a könyveket olvassa: ha mást is olvasol, új látásmódot, új, adaptálható ötleteket kaphatsz – ezekkel tényleg előzhetsz! Fejleszti a kreativításod, új, szokatlan információkhoz jutsz és szélesíti a látóköröd is, tehát értéket ad.

Itt élni nem rossz és itt élni nem jó

Vissza a könyvhöz: Holch Gábor könyve nem üzleti könynek készült. Nem az az alcíme, hogy “Hogyan váljunk Kínában interkulturális vezetési tanácsadóvá hét, egyszerű lépésben?”. Elsősorban önéletrajzi írás, amelyet Thomas Lieven mondása és egy boszniai élménye inspirált, amikor az özönvízszerű esőben cserélt kereket a terepjáróján, az EBESZ munkatársaként. A szerző nemcsak az emlékeire alapozott, hanem végigkutatta a saját múltját, régi leveleket, dokumentumokat, fényképeket keresett meg és ezek alapján írt. Sztorikat mesél el, betekintést ad az elit életébe és más kultúrákba, mindezt olvasmányosan, izgalmasan és élveztesen. Már csak ezért is érdemes elolvasni a könyvet.

Osztályon felüli elmeosztály: a félelem bére csak ennyi

Emellett végig ott van a könyvben az üzleti vonal is. Elsősorban nem azzal foglalkozik, hogyan építette fel a céget, hanem epizódokat villant fel tanácsadó cége, a Campanile életéből. Mivel a cég kb. azzal foglalkozik, hogyan tudnak különböző kultúrkörhöz tartozó munkatársak eredményesen együttműködni, a legtöbb példa a kulturális különbségekről és áthidalásukról szól.

Szinte hallom már az ellenvetésed, hogy te csak magyarokkal tárgyalsz. Ebből a szempontból ez mindegy, ezek a példák csak kiemelik és felnagyítják azokat a különbségeket, amelyek itthon is megvannak – csak nem annyira nyilvánvalóak. Voltál már például melósoknál öltönyben tárgyalni? Mennyire bíztak benned? Vannak olyan kollégáim, akik – banki értékesítőként – ettől óvakodnak, inkább farmerben mennek. Észrevették, hogy úgy többet adnak el és a bizalom megmarad. Ez is kulturális különbség.

Vagy amikor ugyanazok a szavak nem ugyanazt jelentik az értékesítőnek és az ügyfélnek. Erre a képen itt egy példa is. A hozzászólás írója nem tudja, hogy a lakásbiztosítás csak akkor fizet, ha kár van és ennyit jelent, nem többet.

A könyv egyébként tele van élvezetes történetekkel és példákkal. Hogyan tárgyal és értékesíti a saját szolgáltatásait egy nemzetközi tréner és coach. Itt könnyen kapcsolódhatunk hozzá, mert nekünk, értékesítőknek is hasonló történeteink vannak.

A legjobból a legtöbb kell, de ez is több, mint a semmi

Végül: ami tényleg hiteles üzleti könyvvé teszi: a szerző személyes fejlődéstörténete. Nincsenek benne az üzleti könyvektől megszokott bullshitek a kemény munkáról, a kitartásról és a lelkesedésről. Benne van viszont arra a kérdésre a válasz, amit Max Clayton a híres pszichodráma vezető így tett fel: mi után kiált a szíved? Holch Gábornak a kaland, az utazás és főleg Ázsia felé kiáltott. És meg is csinálta.

Szerintem a könyv legfontosabb részei ezek, amikor arról ír, hogyan hallgatott a szívére, milyen kétségei voltak, milyen nehézségek merültek fel – amelyeket megoldott. Nagyon szeretem, ahogy a belső nehézségekről ír, ezekhez én is kapcsolódni tudok: sokan, amíg meg nem tapasztalják a sikert és a nem szokványos munkavégzést, úgy gondolják, hogy a sikeres embernek minden tök jó, nincsenek nehézségei. És amint majd a sikerről álmodozó is eléri a sikert, minden szép lesz. Ebben a könyvben megjelenik a siker árnyoldala is: a magány, a másság (a környezettől és másoktól való eltérés) hordozása és a váratlan, de megoldandó helyzetek megoldásának kényszere. Külön ír azokról az illúziókról, amelyek a saját vágyakkal kapcsolatosak. Ő is azt javasolja, hogy te döntsd el, számodra mi a siker – és kövesd a szíved útját!

Ajánlom!

 

 

 

A cikk alcímei az Európa Kiadó Ez a város c. számából származnak.