A passzív jövedelem legendája – mi a passzív jövedelem egyáltalán?
A passzív jövedelem fogalmát Robert G. Allen hozta be a köztudatba, Passzív jödelem-források című könyvével. Ez az ezredforduló tájékán jelent meg, tehát majdnem húsz éve. A könyv vannak már elavult technikák és időt álló értékes alapelvek – de a gondolat örök: sokan szeretnének nem napról-napra megdolgozni a pénzükért, hanem más módon pénzhez jutni.
Egy 2017 őszi felmérés szerint sokan gondolkodnak passzív jövedelemben, de 2/3-uk csak álmodozik róla, egy lépést sem tesz.
A passzív jövedelem sokféle lehet: bankbetét után járó kamat, kiadott lakás, megírt könyv vagy más szellemi munka, például szoftver vagy művészeti alkotás. Ezek jellemzője, hogy kevesek számára elérhető, vagy azért, mert sok pénz kell hozzá, vagy különleges képességek.
De mit tegyen az, aki nem tartozik ezen kevesek közé? Egyszerű értékesítőként vagy hálózatépítőként hogyan tud passzív jövedelmet teremteni magának? Erről szól a cikk, olvasd végig!
Passzív jövedelem vagy hatástöbbszörözés?
Amivel gyakran keverni szokták a passzív jövedelmet, az a hatástöbbszörözés. A kettő között az a különbség, hogy a passzív jövedelem gyakran hatástöbbszörözésen alapul (a szerző nem személyesen olvassa fel a könyvét, hanem kiadja hangoskönyvben), de önmagától a hatástöbbszörözéstől nem lesz még passzív a jövedelem. Hiszen azt a hangoskönyet el kell adni folyamatosan és ha nincsen rá automatikus folyamat és rendszer, akkor folyamatosan dolgozni kell az értékesítéssel.
Ezért, amikor céget építesz vagy értékesítést fejlesztesz, akkor mindig folyamatokban gondolkozz! Azért, mert az állandó munka nem fog neked tartós eredményt biztosítani, csak akkor, ha folyamatosan dolgozol. De ha kiépítesz – lehetőleg automatizált – vevő- vagy érdeklődőszerző folyamatokat, akkor azok szállítani fogják az ügyfeleket (szakszóval lead-eket) és neked vagy csak számláznod kell vagy csak tárgyalnod és eladnod, attól függően, hogy milyen üzletágban vagy.
Ha pl. online kurzusokat értékesítesz, mint én is, akkor meg lehet csinálni a teljesen passzív jövedelmet. Ehhez kell egy kurzus, egy értékesítési folyamat és utána már nincs más dolgod, mint érdeklődőkkel táplálni a folyamat elejét és a végén kijönnek a vevők és velük a pénz is.
De ezért is meg kell dolgozni. Kell egy kurzus, amit összeállítasz, ki kell gondolni és felépíteni a folyamatot, tesztelni és működőképessé tenni. És könnyű feladni valamelyik pontján, mert addig, amíg nincsenek vevők, csak remélni lehet, hogy pénz lesz belőle és a siker nem garantált. Folyamatosan tanulni is kell közben, új technikákat és gyakorlatilag egy vállalkozás felépítését is.
Mivel a termék online és automatizálható, ezért meg lehet oldani, hogy teljesen önműködő legyen minden és a végén tényleg majdnem csak számlázni kell. Ha bővebben érdekel a téma, nézd meg az Értékesítési Forgatókönyv online tréningemet, amelyben mindent megtudhatsz arról, hogyan építs fel egy értékesítési rendszert és megtanítalak az automatizálás alapjaira is!
Ha mindenképpen személyesen kell találkoznod a leendő vevőddel (mert például biztosítózol vagy ingatlanozol), akkor a klasszikus értelemben vett passzív jövedelemre nem tudsz szert tenni (kivéve, ha kapsz speratív jutalékot, de az legalább egy év után jön), de az érdeklődőszerzést automatizálhatod és magára a tárgyalásra is ki tudsz dolgozni egy olyan tárgyalási forgatókönyvet, ami bombabiztosan ad el, nem kell a tárgyalás alatt improvizálnod, hanem megvan az “értékesítés táncrendje”, tudod, milyen lépéseket követsz, milyen mozgástere van az ügyfélnek – és ezért sokkal többször tudsz sikeresen lezárni, mint a forgatókönyv nélkül. Ez a kurzusom másik fő témája.
Megéri-e havi néhány tízezer forint passzív jövedelemre szert tenni? Avagy hogyan legyen kamat jellegű bevételed, anélkül, hogy millióid lennének a bankban?
Egy gondolkodási hiba, amely sokaknál megvan az, hogy amikor passzív jövedelemben gondolkodnak, akkor úgy képzelik el, hogy valahonnan megjön a havi többszázezer vagy millió forint és utána semmi dolguk nincs, hanem élvezhetik a “nyugdíjat”, amelyet megszereztek valahogy. Ehhez képest – mondjuk – havi 20.000.- Ft passzív jövedelem semmi.
De a kérdést úgy is feltehetjük, “Hogyan legyen kamat jellegű bevételed, anélkül, hogy millióid lennének a bankban?” Mert ha létrehozol egy kis pénzautomatát (pl. egy van egy honlapod, ami ‘magától’ elad valamit), akkor nem biztos, hogy annyit fogsz keresni vele, hogy meg is élj belőle. De számoljunk!
Ha keresel havi nettó 10.000.- Ft-ot és az állampapír hozam évi 5%, akkor az évi 120.000.- Ft nettó bevétel megfelel annak, mintha 2.400.000.- Ft-od lenne állampapírban befektetve.
Ha az állampapír hozam 3%, akkor már olyan, mintha 4.000.000.- Ft-od lenne ugyanott.
Tehát tőke jellegű jövedelemre teszel szert, de nem kell összegyűjteni vagy lekötni hozzá a tőkédet. És ez havi 10.000.- Ft nettó bevétel. Ha már nettó 100.000.-ret hoz a honlapod havonta, akkor az olyan, mintha 40.000.000.- Ft-od lenne állampapírban. Érdemes törekedni rá?
Passzív jövedelem és MLM?
Az MLM-cégek egyik legnagyobb ígérete az, hogy ha elég nagy értékesítési hálózatot tudsz felépíteni, akkor a hálózat forgalma alapján nagyon magas passzív bevételre teszel majd szert. Eladni is csak az elején kell majd és utána már vezetővé válva az emberekkel kell foglalkozni.
Ez az ígéret tényleg valós, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy csak a belépők 1-2%-ának sikerül elég nagy méretű hálózatot felépítenie és komoly passzív jövedelemre szert tennie. Tehát a siker nem lehetetlen, de éppen annyira nehéz, mintha hagyományos vállalkozást indítanál: ott is magasak a bukási arányok. De ami az MLM mellett szól: egy hagyományos vállalkozás költségének töredékéből elkezdhető, tehát ha nem működik, akkor nem kerül túl sok pénzbe és bárki könnyen kipróbálhatja magát. Támogatást is kap és kiforrott technikákat, amelyek általában működnek.
A passzív jövedelem szempontjából ezek a kiforrott technikák viszont hátrányt is jelentenek: egyes mlm-cégek megtiltják a hálózatépítőiknek, hogy használják az online jelenlét bizonyos eszközeit, nem tudják automatizálni a hálózatépítést és csak az előre meghatározott úton járhatnak. Nem minden cég ilyen, de ilyennel is találkoztam.Ezért, mielőtt MLM-céget választasz, olvasd el pontosan a szerződést, hogy milyen lehetőségeid vannak.
Persze sokan megszegik a szerződést és titkos Facebook-csoportokban terjesztik az igét, de ez nem jó. Ha nincsenek betartva az üzleted jogi alapjai, akkor ingoványos talajra tévedtél és csak idő kérdése, mikor lesz belőle valamilyen komoly probléma. (Ezzel a témakörrel is foglalkozik az EFK online tréning első fejezete. Az a címe, hogy “Felkészültél a repülésre?”)
Automatikus érdeklődőszerzés?
A nem teljesen passzív jövedelem másik forrása az, ha valamit értékesítesz és az eladást személyesen végzed ugyan, de az érdeklődőket automatikusan szerzed. Van Facebook- vagy weboldalad, blogod, hírleveled stb. és az odakerülő vagy odavitt látogatókat végigvezeted egy folyamaton, amelynek az lesz a vége, hogy írnak egy emailt, kattintanak valahová vagy felhívnak, hogy vásárolni szeretnének. Ez ismét olyan folyamat, amelyet ki kell építeni és tesztelni, de amikor elkezd működni, akkor nagy könnyebbség: attól a pillanattól kezdve rendszeresen és folyamatosan jönnek az érdeklődők és tudod, hogy egy részükből vevő lesz – még akkor is, ha éppen nyaralsz, megbetegedtél vagy a gyermekeddel játszol.
Sokkal jobb, mint a hideghívás, nem? Természetesen annak is megvan a szerepe az értékesítésben és ki is lehet szervezni, mint ahogy megtanítom a Melegen ajánlott hideghívás online kurzusomban, de hosszú távon a hideghívás folyamatos munkával jár és egyes területeken nem működik. A folyamatos munkát úgy értem, hogy valakinek mindig telefonálni kell, ezzel szemben egy jó blog folyamatosan hozza az érdeklődőket. (Ez a blog például 16%-on konvertál, azaz a látogatók 16%-a feliratkozik.) Ezt te is meg tudod valósítani, ha rászánod az időt – és alkalmas vagy rá.
Mi akadályozhat a passzív jövedelmet hozó rendszer kiépítésében?
1. A Pareto-elv
Vilfredo Pareto olasz közgazdász volt, ő fedezte fel ezt a szabályt. A Pareto-elv, más néven a 80–20 szabály kimondja, hogy számos jelenség esetén a következmények 80%-a az okok mindössze 20%-ára vezethető vissza.
Ez a megvalósítás területén annyit jelent, hogy 100 emberből, aki elkezdi, 80 nem fog semmit sem csinálni vagy nagyon hamar feladja és csak 20 fogja megvalósítani a célt. De ez a 20 sem egyenlő mértékben: saját és más trénerek tapasztalata az, hogy van egy felső 5%, aki megvalósít, nagyon jó eredményeket ér el és van még 15%, aki valamit csinál, de nem az igazi.
A valóságban ez sokszor visszaköszön: a résztvevők maximum 5%-a tölti le egy konferencia prezentációit, kb. 5% kérdez az előadótól (írásban vagy szóban), kb. az olvasók 5%-a szól hozzá egy szakmai poszthoz a FB-on, stb.
A Te döntésed az, hogy hová akarsz kerülni. Szerintem érdemesebb az 5%-ba, mert ott sokkal kevesebb a versenytárs! Lehet, hogy tovább tart, de nagyobb az elérhető eredmény.
2. Az idő strukturálása iránti igény, amely megakadályozza a passzív jövedelem elérését
Ez általános emberi vonás, hogy nagyon nehezen viseljük a szabályozatlan, strukturálatlan időt. Ez azt jelenti, hogy minden emberben van bizonyos mértékű strukturaéhség: szükséglete van arra, hogy külsőleg valaki vagy valami beossza az idejét. És ehhez még más szerepek, játszmák és működésmódok is kapcsolódhatnak, így van olyan ember, aki azért nem tesz szert passzív jövedelemre, mert nem tudna mihez kezdeni a felszabaduló idővel és emiatt gátolja saját magát. Mert ha nem kellene napi 8 órában dolgoznia, akkor rosszul érezné magát, szorongana, magányos lenne, stb. Nekem is van személyes tapasztalatom ebben a témában: hiába akartam blogot írni, komoly nehézséget okozott megtanítani magam arra, hogy ülök a gép előtt és írok. Ez nem az a kifejezett társas tevékenység, amihez eddig hozzászoktam. (Ha az idő strukturálása érdekel, olvasd el Eric Berne könyvét, az Emberi játszmák-at, abban részletesen leírja, pontosan mi az.)
Ez az igény és hasonló, belső működésmódok lelkünk olyan működései közé tartoznak, amelyeket nem lehet feltárni gondolkodással, önelemzéssel és persze a motivációs guruk okosságai sem működnek. Ami működik például, az a pszichodráma. Márciusban lesz is ilyen tréningünk, a Siker-kép 2. amely pont ezt a témát járja körül, a saját sikered útjában álló belső akadályokat.
3. Az eladástól való félelem
A passzív jövedelemhez általában kapcsolódik az eladás. Hiszen azt a valamit, ami a bevételt hozza, értékesíteni kell. Ezt kétféleképpen oldhatod meg:
• megfizetsz valakit, aki eladja. Ez működő megoldás, de csökkenti a bevételt. Például, ha írsz egy könyvet és bejuttatod egy könyvesbolt hálózatba, akkor legalább 50% a jutalék. Ráadásul a pénz nem hozzád folyik be, hanem egyszer majd kifizetnek. Ez hordoz magában kockázatokat, emlékezzünk csak vissza az Alexandra csődjére!
• megtanulod, hogyan kell eladni. Ekkor minden bevétel a tiéd – de lehet, hogy az elején alig jön valami. Kezdőként és kevés tőkével kisebbek az esélyek arra, hogy gyorsan sokat adjál el.
Ha megtanulsz eladni, akkor annak az is az előnye, hogy tudsz másnak is eladni, így akkor is tudsz pénzt keresni, amikor a saját üzleted még nem megy annyira jól.
Így hát én azt javaslom, tanulj meg értékesíteni! Igazán jól eladni kevesen tudnak, így mindig keresett szakmád lesz, főleg, ha megtanulod az online értékesítést is.
4. Az ár, amit meg kell fizetni
A cikk elején írtam már erről, de most külön leírom, mert nagyon fontos: meg kell fizetni a passzív jövedelem árát. Hacsak nem örökölsz több százmillió forintot, amit bankba tehetsz, vagy ingatlant vagy egy működő céget, akkor neked kell kiépítened a rendszert, ami pénzt hoz. Ekkor derül ki, hogy beletartozol-e az 5%-ba, vagy inkább a másik utat választod.
Ez az ár lehet munka. Lehet rossz érzés (ezt úgy fogalmaztam meg, amikor videót vágni tanultam, hogy az élethosszig tartó tanulás fő hátránya az, hogy folyamatosan hülyének érzem magam). Lehet idő és lehet pénz is. Vagy ezek tetszőleges kombinációja.
Például ott van a hideghívás kurzusom. Annak az volt ára, hogy hatszor mentem fel Bp-re Szekszárdról, hogy megtanuljam, hogyan kell online kurzust készíteni; még kétszer a stúdióba; meg kellett tanulnom videót vágni és fel is kellett vennem a kurzust. Közben ott volt az a bizonytalanság, hogy nem is biztos, hogy megveszi bárki. Utána pedig el kell adni. De kész van és most már elég, ha belépek az adminisztrációs felületre és megnézem, volt-e eladásom?
Rövidítsd le a tanulási görbét!
Összeraktam egy online tréninget, amelyben megtanítalak – üzletágadtól függően – a passzív ügyfélszerzés vagy jövedelemszerzés alapjaira és arra, hogyan építs fel egy értékesítési forgatókönyvet, amely megbízhatóan és kiszámíthatóan elad – akár online, akár offline.
Kattints ide, nézd meg a 16+4 lecke tematikáját és rendeld meg a tréninget! Vesztenivalód nincs, ez a tréning nem csak okoskodásról, nagy és üres szavakról és szép elméletekről szól, hanem valódi, több ezer személyes és több év online értékesítés során szerzett tapasztalataimról. Nézd meg itt!